Csatatér?
2010. június 11. írta: frusztráltapa

Csatatér?

 

 

A kulturális műsorok kavalkádja indított arra, hogy írjak és egy kérdés, amit a riporter tett fel egy kulturális programszervezőnek. Mégpedig a kérdés körülbelül így hangzott: Mit gondol a nemzeti kultúra megőrzése a fontosabb vagy, hogy feloldódjon a világ különböző kultúráiban?

Nos, a válasz a korrektségre törekedve az volt, hogy mindkettő. Ezzel lezárták a beszélgetést. Pedig ezzel a gondolattal, a kor egyik leglényegesebb és egyben egyik legkényesebb kérdését érintették. Immanuel Wallerstein szerint a kultúra ideológiai csatatér. Ha elfogadjuk tételét, akkor be kell látnunk ez a csatatér gigászi küzdelem színtere.

A kultúra önmagában létező tény, ha társadalom létezik. Mindazonáltal ha vizsgálni akarjuk a kultúra és a társadalom viszonyát megállapíthatjuk, hogy:

A kultúra a társadalom életmódjából, hagyományaiból, szokásaiból, alkotásaiból fakadó viselkedést életszemléletet, világlátást takar.

Fordítva, egy adott társadalom kultúrája rá jellemző, a sajátjuk, ami által élik az életüket és szervezik a sorsukat.

Következésképp egy társadalom kultúrája a létezéshez elengedhetetlen, az adott társadalom létezéséhez szervesen kapcsolódó, attól elválaszthatatlan egyéni saját struktúra. Mondhatni kódok, jelek, módszerek, az élet technológiája. Mivel más technológia alapján nem biztos hogy működik egy társadalom, mivel hosszú idő alatt a társadalommal együtt fejlődött ki, olyanná amilyen. Valójában lehetséges a finomítás, tökéletesítés, sőt elképzelhetetlen, hogy ne változzon az időben, és válaszokat találjon az ismételt kihívásokra.

Egyet nem tehet, hirtelen kultúraváltást. Miért mondom ezt? Hiszen egy egy ember életében is lehetséges a kultúra váltás? (Bár közelebb áll az igazsághoz, hogy emigrációban is három generáció kell, hogy kivesszen az anyakultúra a családból) A társadalommal összefüggésben viszont elképzelhetetlen. Ha megtörténik, akkor a következményeképp életben maradhatnak a tagjai a társadalomnak, ám a korábbi társadalom mint olyan megszűnik létezni. Ha nem marad semmi ami rá jellemző. Nem marad nyoma. Mondhatjuk tehát, hogy csatatér. mégpedig szellemei szinten a leggyilkosabb háború folyik.

Ha változik a kultura és az identitás, akkor valaki lehetséges, hogy győzött a másik felett. Éppen ezért a történelem folyamán sarkallatos kérdés volt az identitás megerősítése, a kultura beágyaazása. Nem volt véletlen aaz sem, hogy a legfontosabb feladata a családnak, a kapocs megteremtése volt taz egyén és a tágabb csoportok, társadalom között.

Megfigyelhető valamilyen változás ezen a területen. Kérem, mit gondolnak arról, hogy vannak kulturák, melyek akadálytalanul ártadnak, míg egy-egy saját benszülött kultúra ertőteljesen torzul, változik. Ami miatt negatív jelenség, az az, hogy azok az értékek tűnnek el, amelyek régebben változtathatatlanok voltak. Megszűnik a különbség az igazság, haztugság, frekete és fehér között.

A bejegyzés trackback címe:

https://notabene.blog.hu/api/trackback/id/tr922074600

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása